HOGYAN KÁVÉZIK SZABI, A PÉK?
Szabadfi Szabolcs, illetve a kovászrajongóknak csak Szabi, a pék több mint tíz éve nyitotta meg első pékségét és delikátesz üzletét, Panificio il Basilico néven. Mára hét péksége van országszerte, plusz pizzériája és étterme is Szentendrén. A gourmet vásárlók körében régóta fogalom a neve, de a járványidőszak tette őt az ország leghíresebb pékjévé. Tömegek kezdtek otthon kovászolni és kenyeret gyúrni Szabi oktatóvideóinak és napi posztjainak köszönhetően. Azóta gyerekkönyvet is írt Labi, az erdő pékje címmel, rendszeresen indul pizzakészítő bajnokságon Olaszországban, és rengeteg eseményen feltűnik a napi 16-18 munkaóráján túl. Még szerencse, hogy kávémániás, napi nyolc-tíz kávét bármikor megiszik.
"Gyakorlatilag non-stop kávézom, és az olasz espresso az én világom. Amikor Olaszországba megyek áruért, már Trieszt felett, a benzinkútnál megiszom az első kávét. A pékségeinkben is olasz márkával dolgozunk, és mindegyik üzletben van saját kávéscsészém. Amikor meglátják, hogy beállok a kocsival, már elkezdik készíteni az espressót, és csészével a kézben beszélgetek mindenhol. Este hét óra magaságában iszom meg az utolsó adagot, ha nem dolgozom éjszaka, aztán hajnalban kezdődik minden előről. A dél-olasz, nápolyi és szicíliai térség pörkölési stílusát szeretem, legyen sötét, szép cremával, testes és sűrű. Más ezt agyonégetettnek hívja, én pedig imádom, szemben a speciality kávékkal, ami egyáltalán nem az én ízvilágom. De ez így van jól, hogy mindenki mást szeret. Amikor járom az országot, gyakran megfordulok valamelyik Cafe Frei kávézóban, a nápolyi habos kávé nagy kedvencem, mindig azt szoktam rendelni.”
ÉRTELEM VAGY ÉRZELEM?
Sajnos az érzelem, ez a magánéleti és az üzleti döntéseim többségére is igaz.
MI A LEGNAGYOBB LUXUS AZ ÉLETEDBEN?
Azzal foglalkozhatok, amit szeretek, vagyis nem dolgozni járok be, hanem gyakorlatilag luxuskörülmények között élek, mert elképesztő kenyerekkel vagyok körülvéve, amiket elképesztő vevők vásárolnak meg. Van még egy luxus, az, hogy a világ bármelyik pontjára elmehetek workshopokra, ahol fantasztikus dolgokat tanulhatok.
MIKOR SÍRTÁL UTOLJÁRA?
Sokszor szoktam sírni és meghatódni, mert rettentően érzelmes ember vagyok. Utoljára akkor sírtam igazán, amikor megtudtam, hogy egy fiatal orosz pék, aki nálam kezdte a szakmát, tavaly elhunyt.
MIKOR VOLTÁL ÉLETEDBEN EDDIG A LEGBOLDOGABB?
Én gyakorlatilag folyamatosan boldog vagyok. Van kutyám, vannak gyerekeim, azzal foglalkozok, amit szeretek, és megélek belőle. Az egyik legboldogabb érzés pedig, hogy át is adhatom ezt a tudást, és amikor gyerekek jönnek ezt átvenni, az még nagyobb öröm. Imádom azt is, hogy esik az eső, mert amit elültettem a kertben, azt nem kell locsolnom. Azt is szeretem, amikor negyven fok van, mert pék vagyok, tehát azalatt kicsit fázom (nevet). Szóval igazából mindennek a szebbik oldalát nézem. És azt szoktam mondani, hogy vagyok már annyira idős és jómódú, hogy megválogassam, kivel ülök egy asztalhoz, és innentől kezdve nem érdekel, hogyha más másképp gondolja a világot.
HA ÚJJÁSZÜLETNÉL, KINEK A BŐRÉBE BÚJNÁL?
Állatokat gyógyítanék, állatorvos lennék, ez volt a tervem, csak nem jött össze, de egy újabb életben kipróbálnám. Szeretek adni és szeretek alkotni, az építészet is közel áll hozzám, illetve minden tiszteletem a tanároké, én is nagyon szívesen foglalkozom gyerekekkel, és a könyvem is kifejezetten erről szól, hogy átadjuk nekik a tudást.
MI AZ A TEHETSÉG, AMINEK A LEGJOBBAN ÖRÜLNÉL, HA MEGLENNE BENNED?
Múltkor Tóth Verától kérdeztem egy rendezvényen, hogy ilyen idősen is el lehet-e kezdeni énekelni. Azt mondta, persze, megtanítalak. Valószínűleg erre nem lenne időm, de ilyen tehetségnek örülnék, mert szívesen elénekelgetnék munka közben. Menő lenne sütés közben énekelni a vásárlóknak, az már egy produkció volna.
FONTOS, HOGY MIT GONDOLNAK RÓLAD?
Mindig azt hazudom, hogy nem, de persze igen. Próbálom ezt azért elhessegetni már, és régen sokkal fontosabb volt, hogy mit gondolnak rólam. De idősödtem közben, jobban kiismertem az embereket, és tudok szelektálni, hogy magamra veszek-e valamilyen megjegyzést, vagy nem. Mindig azt szoktam javasolni, hogy rólam bármit lehet mondani, csak egy hétig gyere, és csináld végig velem az életemet, utána leülhetünk beszélni, és bárki kritizálhat.
HOL ÉLNÉL SZÍVESEN, HA NEM MAGYARORSZÁGON?
Indonéziában, ahol hihetetlen természeti kincsek vesznek körül. A virágok kétszer akkorák, letisztultak az ízek, kémiamentesek a gyümölcsök, és annyi minden rendelkezésre áll, akár csak ha a kávét nézzük. És az emberek úgy vannak összerakva, hogy boldogok.
HA CSAK EGY KÁVÉRA MEHETNÉL EL VALAHOVÁ A VILÁGBAN, HOVÁ MENNÉL?
Elmennék például Costa Ricára vagy Jamaicába, és helyben kóstolnám a kávéikat.
MI AZ, AMIRŐL NEM AKARSZ LEMONDANI?
A kávéról például semmiképp nem mondanék le, a cigiről viszont nagyon le akarnék, de még nem sikerült. Hosszú évtizedekig sportoltam, ez hiányzik, és időt kell rá valahogy szakítanom. De leginkább a munkáról nem mondanék le, mert sütni és ebből jól megélni menő és szexi, tehát dolgozni akarok.
KEDVENC IDŐTÖLTÉSED?
Rengeteg kedvenc időtöltésem van, mert említettem neked a kertünket, ahol figyelem, hogy kis valamiből két méter magas paradicsom lesz tele terméssel, ezek szerintem a világ csodái. A kutyával is nagyon szeretek foglalkozni, de ilyen a búvárkodás is, imádom a vizet, vagy a hegyeket is. Az utazások mindig feltöltenek, és a szakmai workshopokra, vagy akár áruért is úgy járok külföldre, hogy hagyok időt a környékre is, megnézni a piacokat, és kóstolgatni itt-ott
